1 év Panama

a hétvégén felmentem a nővéremhez, egy kis diszkózás reményében, (ami megint csak elmaradt). Szombaton délelött 10-kor indultam, egy jó 2 óra alatt felértem, és utána egy bő másfél órát vártam a testvéremre, belefér... szóval ezután átmentünk Itza barátjaihoz kockulni... (ha látnátok azt az életmódot amit ők folytatnak). este 10 körül elindultunk felkeresni a Budapest tavernát. Mikor megtaláltuk és beléptünk az ajtón, láttam hogy a pultos és egy vendég, teljesen nem idevalósinak néznek ki, szóval odamentem és azt mondtam: hola... beszéltek magyarul? erre ők: persze :D annyira megörültem hogy végre beszélhetek élőben megint magyarul :) ott voltunk kb. éjfélig, ettünk egy jó kis rántott húst, sültkrumplival... de legnagyobb szerencsétlenségünkre a pálinka elfogyott :( Tök jót beszélgettünk, aztán a végén az egyik srác hazavitt minket. Következő nap, megbeszéltük a srácokkal hogy majd összefutunk. Igazából ez a nap, egy ilyen városnézős túra volt, elmentünk az öreg panamába, az óceánológiai központba. kicsit lefáradtam, de azért jó volt. a nap végén megbeszéltük a magyar srácokkal hogy átugrunk, át is ugrottunk végül és végül filmnézéses-beszélgetés lett a program, egy kis cuba libre-vel megspékelve, ami eltartott reggel 4-ig, ami elég durva volt, mert nekünk 6-kor kelnünk kellett, mert a tesómnak menni kellett dolgoznia, nekem meg haza. innentől már csak, buszoztam és buszoztam és végül itthon lettem :D

Hogy hogyan telt a születésnapom...?

Hol is kezdjem, először is köszönöm mindenkinek aki felköszöntött, Köszi, szóval ez is megvolt :) egész nap itthon voltam, beszélgettem az otthoniakkal, játszottam az újdonsült assassins creed-del, a nővéremmel. délután elmentünk estebédelni (olyan 5 körül...) senki sem volt éhes, de azért magamba paszíroztam a sültkrumplit csirkével. Ezután vettünk nekem egy tortát, haza jöttünk és indultunk a partra olyan fél 7 körül. Eskü, éjjel a legjobb strandolni, nem fázol (ami nagyon fontos, 22-24 fok van mindig éjjel) "süt" a hold, (majdnem világos volt), nincs rajtunk kívül senki. Oké, bevallom, ittunk is, na és aztán? háhh, felnőtt vagyok :)  Mikor hazaértünk, átjöttek az itteni srácok, énekeltek nekem, aztán elfújtam a gyufát, mert nem voltak gyertyák, ráadásul még kívánni sem kívántam... na mindegy :D aztán megettük a tortát, ami biztosan állíthatom, nem lesz a kedvencem :D

mégis melyik Magyar mondhatja el magáról (rajtam kívül), hogy a 18. születésnapját a csendes-óceánban pancsolva töltötte...? :)

Buenas!

szóval próbálok írni nektek egy összefoglaló bejegyzést, amiben próbálok kitérni mindenre, ami csak érdekelhet:

az első és legidegesítőbb a (házi)állataink: 2 kutya, 1 macska. a minap történt hogy a fiatalabbik kutyánk (sacha), mikor felkeltem és kimentem a nappaliba, a kanapén fekve használhatatlanná rágcsálta a tv távirányítót. Képzelhetitek mennyire örültem neki, azonnal kivágtam őket a házból a "FUERA" vezényszóval. Emellett eltörpül az, hogy mikor kimegyünk reggel a házból 1 jó nagy kupac sz'r fekszik a tornácon, és egy tócsa hugy (bocs)... különös a másik kutya tök rendes, nem csinál ilyen "dolgokat". Na de a macska... ő még kényelmesebbre fogta a témát, egyik nap belépek a szobámba és látom, hogy Pepín (így hívják) a nyitott kézipoggyászomban fekszik, erre én: megfogtam a farkánál fogva és jó nagy lendülettel "útnak indítottam" kifelé. a másik eset az az volt mikor a gitártokomra feküdt rá, azóta nem tudom kirázni belőle a macska szőrt... :D hozzá kell tennem, ez az a macska aki egész álló nap a porban fekszik, rohadt büdös, és bármennyire is macskafürdik, nem vehető rajta észre a különbség. szóval egyszer, mikor megpróbáltuk megfürdetni egy nagy lavorban, mint egy ninja a négy lábával belekapaszkodott a lavor szélébe ebből kifolyólag, sehogy se tudtuk rábírni, ezután kézzel kellett megmosdatni... pfujj (azóta ugyan olyan koszos és büdös, de én megnem fürdetem mégegyszer...) Ezek még a "megtűrt" állatok, ...amikkel eléggé meggyűlt már a bajom, a hangyák, csótányok, szúnyogok és legyek... ezekről már nem is írok :P

Utazás: szóval ezzel kapcsolatban 2 dolgot kell megemlíteni, a helyi közlekedést és a városok közöttit, kezdjük az itteni (Penonoméival) 3 féle busz létezik: universidad - Egyetemi colegial, colegial - sulibusz, a városhoz közeli települések közötti ingázó buszok, taxik és a bevásárlóközpontok buszai. ezekkel utazni a legolcsóbb, mivel csak 0.20 - 0.50 cent-et kell fizetni egy útért, kivéve a colegialt, ami az iskolásokat viszi otthonról a suliba és fordítva. fontos! vannak megállók, de legtöbb esetben lekell inteni a buszokat. Ezeket a buszokat úgy kell elképzelni, hogy van egy sofőr és van a sofőr segédje, aki szedi be a pénzt a leszálló emberektől és aki kurjongat, hogy hova megy a busz (amúgy nagy betűkkel ki van írva a busz szélvédőjére pl: Vista Hermosa). Ne felejtsem el mondani, hogy ez itt nem úgy működik mint Magyarországon, hogy van egy vállalat és ők tartják fennt a buszokat, nem. Minden busz magán tulajdon. Az a vicc, ezért szoktam sétálni egy kicsit a parktól, mert a buszok elég szeszélyesen közlekednek, ezt úgy értem, ha nincs elég utas, nem indulnak el, hanem tesznek még egy kört ami akár 10-20 perc is lehet...ezért A taxizás itt sokkal gyakoribb mint otthon, mert sokkal gyorsabb mint a busz, de drágább is, kb 1.30$. A városok közötti közlekedés is buszokkal történik, itt már vannak nagyobb buszok, de a legtöbb busz ilyen kisNagy toyota busz. pl.: Panamá - Penonomé 5 dollár, kicsit olcsóbb talán mint otthon, itt is ugyanúgy megvan a kurjongató-pénzbeszedő emberke.

Öltözködés: a fiatalok teljesen normálisan (tudnak) öltözködni, mint otthon kb. az 2 különbség van:1. a legtöbb ember hosszú nadrágban jár, így védekezve a mosquitóktól. 2. a fiúknál a hajviselet, leginkább rövid haj, oldalt lenyírva, kakastaréj szerűen, a hajnyírás végén ívesre borotválják a pajeszt és pár helyen még leszedik a hajat... elég különös. Azt vettem észre mostanában, hogy 60 év fölött nagyon sok férfi hord népviseletet, panama kalapot, panamai inget... vicces, de nekem tetszik.

Időjárás: Most kezdődik a száraz évszak, aka a nyár. egyre melegebb van, egyre kevesebb az eső. szerencsére néha fúj a szél, az baromi jó tud lenni :)

A Panamai "virtus": ezt egyszóval tudnám jellemezni: lazák. Ez kicsit néha idegesítő, de általában vicces :) mindig jólérzik magukat, viccelődnek, sokat nevetnek, hangosak és amit sokat csinálnak az az Amerikai csettintés (azért írom így, mert az USA-ból érkezett srácok is megtudják csinálni... amúgy már nekem is megy kicsit :D). Ami kicsit különös nekem, hogy a suliban a csajok állandóan fütyülnek nekem meg sziszegnek... egyszer egy csaj odajött hozzám és azt mondta nekem, hogy akar egy gyereket tőlem, azóta tisztáztuk hogy ő őrült :), meg Bolás, Bolás állandóan ezt hallom, integetnek, nem győzök köszöngetni :D

Szórakozás: nahát erről még nem nagyon tudok mit írni, mert Penonomé elég "tranquilo", persze van egy-két disco, de oda még nem nagyon engednek be 18 alatt... de ez mostantól nem probléma :) amúgy amit tervezgetünk az a Panamai buli utak, ott állandóan megy a parti... ebben nagy segítség a fogadó tesóm, mert ő ott lakik :) majd kommentálom az eseményeket. Az említésre méltó, hogy itt az emberek csak egy puszit adnak, és ha megpróbálsz kettőt adni, hülyének néznek :D

A legnagyobb probléma Panamában a szemét, megyek az utcán és látok egy embert sört inni, amint végez vele, ledobja a földre és kész, no problem... igazából nincs is sok szemetes.

Na, kicsit sokat írtam, de nem eleget, ha van valamivel kapcsolatban kérdésetek, írjatok facebookon és próbálom hozzátoldani ehhez a bejegyzéshez. köszönöm a figyelmet, hasta luego ;)

Na lássuk...

2 héttel ezelőtt volt itt egy nemzeti ünnep sorozat, szóval majdnem minden nap ünnepeltünk valamit, pl.: függetlenség kolumbiától, a zászló ünnepe. Ezt a panamaiak úgy ünneplik, hogy az iskolák, rendőrök, katonák, és egyéb szervezetek felvonulnak a város utcáin, dobokkal, trombitákkal, xilofonokkal. Jó kis zenét összerittyentenek... Na de a sztori az az, hogy nekünk az AFS-es cserediákoknak is fel kellett (volna) vonulnunk. Ezt azért írom, mert én nem vonultam fel, abból kifolyólag, hogy egyszer azt mondták ide menjek, egyszer azt mondták oda, és egyszer sem voltak ŐK (az afs-esek) azon a megbeszélt helyen... szóval mindez szép és jó volt, nélkülem is :)

Egy másik sztori, azt hiszem ez érdekesebb lesz: Kedden, felmentünk (az cserediákok) Panamába, mert akkor kaptuk meg a vízumot, eddig semmi extra. Miután nálunk volt a vízum, elmentünk plázázni, ami nálam azt jelentette hogy sétálok a többiekkel, mert elfelejtettem pénzt vinni magammal. Na szóval a srácokkal akikkel voltam, elhatározták hogy fenn maradnak a fővárosban és a következő nap mennek haza, én ezen sokat hezitáltam (hogy mennyek-e vagy maradjak.) végül maradtam. Eleinte úgy volt hogy az AFS office-ban alszunk (ez egy ház a városban feltehetően az egyik AFS önkéntes háza), de kiderült, hogy ott csak 2 ágy van 6-unkra, és már amúgy is volt ott valaki. Szóval, úgy döntöttünk hogy keresünk egy hotelt és ott töltjük az éjszakát. Az egyik srác telefonjával volt egy kis giggszer, ezért elég sokat kellett telefonálnia az "engedély"-ért. Hozzá kell tegyem, nem csináltunk, semmit aznap este, csak fent voltunk a medencénél és beszélgettünk... Másnap hív a Panamai AFS főnök, azt hiszem nagyon ki volt bukva, mert azt mondta: hogyha valakinek nincs meg a "permisson", akkor az automatikusan megy haza (a saját országába) => szerintem itt kicsit mindenki megijedt... Na de, kb 1 óra múlva odajött, és meghallgatta a sztorit, Szerencsére nem történt semmi baj. Azért volt ekkora felfordulás mert előző évben ugyan ezt csinálta 2 gringo az AFS-től, 2 saroknyira a mi hotelünktől és az egyik srácot megszúrták. Valami olyasmit hihettek rólunk, hogy piáltunk... mert Plinio is ezt kérdezgette 1000-el. Szóval a Plinioval való beszélgetés után visszamentünk, a Mallba, ebéd, és haza busszal, otthon a mama várt és elkellett neki magyarázni mindazt amit plinionak, ezután ugyanezt elmagyarázni rebeccának (az itteni AFS koordinátor).

lassan vége a sulinak, amit úgy értek, még egy hét van hátra. Ezen az egy héten zajlik le az érettségi, de én ezen nem veszek részt. szóval mostanra ennyit :)

Szóval, ne nagyon szokjatok hozzá ehhez hogy egy héten többször írok, de ezt most muszáj:

Tegnap reggel lementünk a strandra, Santa Claraba. Csak AFS-es önkéntesek voltak és én (összesen 9-en). Hozzá kell tegyem, a németeknek nagyon jó dolguk van, mert vannak vagy 70-en panamában és nehéz olyan várost találni ahol nincs minimum 2 német. szóval lent voltunk, úszkáltunk, elsüllyesztettünk egy csónakot, átakartunk menni délelött egy közeli kis szigetre, a halászok felajánlották hogy fejenként 5 dolcsiért át is viszek (5 dollár kb. 1000 ft) szóval nem mentünk :D Strand fociztunk, beszélgettünk, jó kis hely... :)

Na, de nem ezért írok... mikor hazajöttem és beléptem az ajtón azonnal megláttam egy fekete tokot a kanapén, azonnal levágtam hogy mi az, és megkérdeztem hogy az enyém-e. igen kaptam egy GITÁR-t! pont olyan amilyet mindig is szerettem volna: nylon húros, fél akusztikus klasszikus, és van egy íves bevágás a testen, hogy magasabban is lehessen játszani. Szóval most nagy az öröm :) Ha panamaszitiben járunk Iannel, lehet hogy keresünk egy próbatermet, kicsit jammelni, mivel ő meg dobol...

na csak ennyi, köszi a figyelmet. paz

Hol is kezdjem... Kicsit lelassult az élet. Egy átlagos napom abból áll, hogy hazajövök, eszek, gépezek, tévézek, vagy suli után átmegyünk Ianékhez. Most kedden, órák után kosaraztunk, hát a vádlim még mindig fáj... A játék után kimentünk a szakadó esőbe rohangálni, hülyülni. Ian minden hülyeségben benne van pld.: Félpucéran undorítóan nevetségesen táncolni az esőben, csajok elött. Előző pénteken elmentünk moziba és megnéztük az új paranormál activity-t, hát a filmről annyit: hozták a formájukat és megintcsak egy vicc filmet kreáltak. Alakulnak a baráti kapcsolatok is, most már van kit hívni mikor szétunom az agyam, csak kimegyünk a parkba, valami fagyi vagy ilyesmi és máris nem otthon kockulok ;) Például holnap lemegyünk a playara, jó lesz... Tegnap fociztunk megint itt az utcában, kicsit úgyérzem alakulok, ellestem pár cselt az itteniektől, idő van gyakorolni :)

A hétvégénk úgy volt megtervezve, hogy lemegyünk Arraijanba, Mike barátunkhoz, egy halloween partyra, de az AFS elrendelte, hogy senki se mehet most fel panama citybe, a zavargások miatt (panama cityből indul a busz arraijanba). Mama azt mondta itt penonoméban nem lesz semmi gikszer, Colónban, chiriquiben, bocasban és panamában viszont elég komolyan vandálkodnak, hogy miért? egy új törvény miatt. Most az elöbb megkértek, hogy mutassak egy otthoni sorozatot, erre én megmutattam nekik a barátok köztöt, a különbség szemmel látható, azt mondták hogy az itteni sorozatok sokkal viccesebbek, ez így igaz.. :)

adiós

Que paso?

Előző héten, hétfőn volt az 1 hónapos orientációnk Gorgonában, ez egy óceán parti kisváros. Megkell hogy mondjam, élveztem. 3 nap együtt a többi AFS-es sorstárssal :D Volt egy medencénk, ott töltöttük időnk nagy részét, ja és hát persze ott volt az Óceán, nagy hullámok, sok sós víz orrba-szájba (szó szerint). Ami nagyon bejött nekem, hogy a hotel területén kókusz pálmák voltak ültetve, és mi "Gringo"-k, az ottaniak nagy örömére mindet leszüreteltük, ahogy a képeken is láthatjátok. Bear Grylls hozzám képest kis cserkész, pikk-pakk leráztam azt a sok-sok kókuszt a fákról :D Mindamellett, hogy jól szórakoztunk, a programok ("fejmosások", ismerkedős játékok, tabú) néha kicsit unalmasak voltak... 2. nap, este ittunk. A történet vége az lett, hogy Ian és Niko kidőlt. A Magyarok vajon tényleg ennyire jól bírják a piát...? Hát a következő nap elég rosszul indult az amerikai és a dán fronton... Itt már nem történt semmi, csak pakolás, és haza.

Szóval a hétből már csak 2 nap suli volt, azt valahogy végigvergődtem... aztán szombaton lementünk egy La Pintada nevű kisvárosba, mert épp akkor volt a sombrero festival. Az egész család és Ian. Este felé egész nagy volt már a tömeg így becsörtettünk Iannel a nép közé és hallgattuk a Panamai nyálzenét, amit valami itteni "macho" szolgáltatott :D Itt megismerkedtünk pár lánnyal is, de nem nagyon tudtunk velük mit kezdeni, mert a kedves anyukájuk ott állt mögöttük (mióta járnak az anyukák, a tizenéves lányukkal bulizni...!?) Amúgy ijesztő, mert vannak olyan csajok, akik (nem éppen szépek) csak úgy leszólítanak, hogy: "hé, papi, hogy vagy? mi a neved? nagyon tetszel nekem!" halál komolyan... :D A vasárnapot is lent töltöttük La Pintada-ban, akkor ilyen felvonulás szerűség volt, pont olyan, mint guarrare-ban, de az eső miatt nem tudtunk kimozdulni.

Ma suli után átjöttünk hozzánk és levágtuk Ian haját. => biztos észrevettétek már, hogy kb. minden bejegyzésben szerepel Ian, hogy miért? azért mert ő az egyetlen ember Penonoméban, akivel tudok normálisan kommunikálni, aki reggel jár suliba<= Elég furán néz ki most a srác… közben eleredt az eső és úgy döntöttünk fél pucéran kimegyünk futkorászni az esőbe, elég idióta és gyerekes ötletnek hangzik, de rohadt jó volt.

Csoki!

Repül az idő, alig tudom elhinni, hogy már egy hónapja itt vagyok. Emlékszem nyaranta a cserkész táborokban egy hét után olyan erős honvágy hullámok jöttek rám, hogy majdnem elsírtam magam, most meg semmi. A családom nagyon rendes és ezt nem győzöm hangsúlyozni, ha látják rajtam, hogy kicsit rossz a hangulatom, odajönnek, kérdezgetnek, stb... amúgy a stratégia az, hogyha van mit csinálni, van mivel lekötni magam, akkor nincs honvágy, nincs baj. Amúgy mikor suliban vagyok, abból kifolyólag hogy nem sokat értek, írok egy napló szerűséget, minden hülyeséget leírok, amit tapasztalok, érzek, vagy amit látok... :)

Mint említettem, nem értem a tananyagot, (ez nem azt jelenti, hogy nem is figyelek, csak épp mást csinálok) Szóval az órákon ha rávisz a lélek, szótárazok, vagy próbálom megérteni a tanárok monológjait. Örömmel tudatom a blog olvasóival, hogy megtanultam abszolválni Ernő bácsi találmányát, a Rubik kockát. Namármost, nem egyszer volt már olyan hogy elkérték tőlem, és próbálkoztak vele, erre én odamentem és lépésről-lépésre elspanyoláztam (azaz elmagyaráztam) a kirakás fortélyát, az utolsó csavarásoknál már vagy 10 ember figyelte, a technikát, és mikor befejeztem, tapsoltak meg fütyültek... Ez egy másik tevékenység amit folytatok az órákon, a harmadik, a zene hallgatás-játszás a mobilon, a negyedik és legrosszabb a "bámulás ki az ablakon" tevékenység. Szerencsémre egy telt lány mögött ülök, akinek ráadásul van mobil nete amit meg tud osztani. Igen, lopom a netjét... de elötte szépen megkérem: Puedes abrir el wifi? Amúgy mint mondtam az órák között nincs szünet, van a 4. óra után egy 15 perces szünet, ilyenkor megyünk le enni a cafetériába. Általában ilynkor találkozok Iannel, meg Kate-tel, ilyenkor szervezkedünk, mit csináljunk a hétvégén :)

Például most pénteken, elmentünk Ian osztálytársaival McDonalds-ba, végre ehettem valami ismerőst. utána elmentünk Moziba és megnéztük a Ted-et, elég jó film, annak ellenére hogy angolul volt spanyol felirattal, egész jól értettem. Hozzá kell tennem, hogy az angolom, 1 hónap alatt annyit fejlődött, mint otthon a suliban 1 év alatt fejlődött volna. Ezt Mike mondta, de én is valahogy így érzem. Na de visszatérve a témához. A mozi után elmentünk Mike-ért a parkba. Vásároltunk pár sört, aztán taxival Ian-ékhez. Ez igazából egy ilyen kis beszélgetős, sörivós, chill party volt (így beszélsz, ha amcsikkal bandázol... :P). ->Kis kitérő: Ian, Washington államból jött, Egy szigeten él Kanadához közel. Mike, Minnesota-i, viszont nem tudom melyik város.<- olyan 11 körül elmentünk sétálni, nem tudom mi volt a cél, minden esetre a Mekinél kötöttünk ki, csakhogy a meki zárva volt, erre átmentünk a PioPioba, a mozi mellé. De még mielött enni tudtunk volna, megláttuk Sándort meg Atát (ő egy kanadai srác, ott van egy étterme Sándor boltja mellett)kicsit beszélgettünk velük, és mikor be akartunk menni a PioPio-ba... bezárt. Na nembaj, van egy másik is, ami 24hrs, szóval gyalog. volt vagy 20 perc míg odaértünk... Útközben találkoztunk egy autóban ülő igencsak ittas egyénnel, nem az, hogy beszélni nem tudott szegény, de mikor 3x mondtuk neki hogy nem kell a fuvarja, elhajtott mellettünk és (szerencse hogy éjszaka volt) 50 méter múlva akkorát fékezett a Carratera Pamamericana-n, hogy rossz volt nézni. Na de megérkeztünk a PioPioba, rendeltünk, megettük, épségben hazaértünk. Ian lefeküdt én meg Mike még ittunk kicsit és beszélgettünk, aztán lefeküdtünk a függőágyakba, kint. Egy jótanács, ne aludjatok kint, függőágyakban (Panamában), hogy miért? kényelmetlen és szétcsipkednek a szúnyogok.

A következő nap úgy telt, hogy Mike, Ian, és én elterveztük hogy lemegyünk Santa Clara-ba, de elötte visszajöttünk hozzánk, itt mondták a többiek, hogy ők is jönnek, szóval autóba be, ablakot le, nekivágtunk az útnak. félúton megálltunk és vettünk vagy 60-70 sört, nyugi nem 5-en voltunk ;) Ez is olyan volt, hogy lementünk a partra sörözgettünk, beszélgettünk, Fürödtünk. a Srácok mondták, hogy a nyáron majd egyszer-kétszer lent alszunk majd a parton, sütögetünk, hold felkeltét nézünk. azt mondták nagyon szép...

Nem tudom írtam-e már, hogy Penonomé hegyek között van, Vista Hermosa, aka szép nagyon (legalább is engem megfogott) saccra ilyen Mátra szint, Raffa mondta, hogy nyáron felmászunk majd az egyikre, azt is mondta hogy van ott 2 barlang. szóval, nem lesz túl rossz. :)

Kicsit szar belegondolni hogy minden reggel 5-kor kell kelnem és egész nap kómás vagyok emiatt, de (remélem) hozzászokok. Azért 5-kor, mert a Colegial busz, ami bevisz a suliba, 5:45-kor jön értem, a sofőr, Mario, jó arc, nem értek semmit amit mond (csak azt hogy, hogy vagy?), de bírom.  Szerencsémre van egy ellenszer, már amennyire lehet ezt annak nevezni: a hidegzuhany. így elsőre keménynek hangzik, de hozzá lehet szokni :) egy kicsit felébredsz tőle és lemosod magadról az éjjeli izzadságot. Mama rendszerint felkel velem együtt és csinál nekem valami reggelit, néha amerikai palacsintát, vagy cornflakes-et vagy, tojást. Az amerikai palacsinta juharsziruppal, szar. Amúgy a buszút tűrhető, kb én vagyok az 1. ember akit felvesz Mario, ezért kicsit tudok chillelni, gondolkozni. Apropó, ha van valami kérdésetek az itt léttel kapcsolatban, írjatok kommentet, vagy egy üzenetet fb-n, szívesen válaszolok. suli után 12:45-kor jön értünk a busz, és sorban kipakol minket otthon. Néha elegem van amúgy a latinokból, főleg a kislányokból, akikkel együtt kel utaznom a buszon, állandóan üvöltöznek, fennhangon röhögnek és néha még bökdösnek is... szóval áldás, mikor kiléphetek a busz ajtaján...

Egy naplóbejegyzésem: "ma láttam egy kolibrit, kb. akkora lehet mint a hüvelykujjam. kinéztem az ablakon és megláttam, élelmet kereshetett. Először azt hittem, valami nagyra nőtt bogár...

Suli után kezd szokásommá válni, hogy csinálok egy kancsó limonádét, igaz lime-ból. Itt a kertben van Lime fa, Kókusz, Mango... :) Egy bejegyzésben írtam a folyóról, az az a hely ahol csak mi vagyunk, ki lehet kapcsolódni. Valamelyik nap lementünk 5-en, 2 srác elment horgászni. Egy idő után elmentünk megkeresni őket, nem tom miért. kicsit úgy éreztem magam mint Maugli a Dzsungel könyvében, ugrándozni a nagy  gyökereken, indák között, nagy fák... A sikertelen keresési akció után visszamentünk a jólbevált helyünkre és fogócskáztunk a vízben, sziklákon, fákon, nagyon elfáradtam benne... tudom hülyén hangzik, de rohadt jó dolog :D

A nevem: mikor elmondom valakinek, minimum 2x el kell ismételni, mert egyszerűen bénák :D Az bátyám egyik haverja kitalált egy kimondható verziót a nevemre: Balin Bablas, egy másik verzió: Boblum Bolás.

Amúgy a árakkal kapcsolatban: a suliban a kaja olcsó, kb. 1 dollár, abban benne van 2 panada (olyan mint a túrós batyu, csak hússal van töltve) és egy ital, veszek még néha valami csokit vagy ilyesmit, az +30 cent, ennyi. ja igen a benzin is olcsóbb, DE például ha eszel egy étteremben, akár Mcdonalds, akár valami más, az árak kb ugyan azok! ja meg a busz, nincs olyan hogy jegy, vagy bérlet, mindig kell lenni nálad egy csomó aprónak, hogy ki tudd fizetni, ez olyan 25-30 cent kb, míg egy taxi 1,30-1,50 dolcsi.

Kezdek fáradt lenni... adiós, buenos noches ;)

Megint jelentkezek, mert nincs jobb dolgom... Kint esik az eső, egyedül vagyok itthon, spanyolozni nincs kedvem, így hát írom a blogot.
Pénteken, első napom volt a suliban. Semmi extra, bevitt Carlito meg a mama autóval. a suliban megkerestük a tantermet, bementem, köszöntem a srácoknak elmondtam nekik hogy egy évig velük fogok tanulni, mindezt a selejtes spanyolom és a nagyban fejlődő angolom segítségével :) Amint leültem pár lány odajött hozzám és kérdezgettek, mosolyogtak minden (a többiek kb. le se sz'rtak). Az egész nap úgy telt el, hogy minden óra elején bemutatkoztam az adott tanárnak aztán leültem a helyemre, néztem ki a fejemből, vagy szótáraztam. Próbáltam megkeresni a többi AFS-es tanulót, de senkivel nem találkoztam :\ Haza Albertoval és Rubennel mentünk taxival, mikor találkoztam velük, jól körbe röhögtek az egyenruha miatt... :D ugye itt, panamában 7-kor kezdünk , minden nap 8, 40 perces óránk van. az órák között nincs szünet, csak egy, egy 15 perces. Amikor mondtam a büfés néninek hogy magyar vagyok, azonnal mondta, hogy régebben volt itt egy másik magyar srác... persze hogy rávágtam hogy ki volt... az a durva hogy még az osztálytársaim is emlékeznek rá :D

Előző hét egyik napján lementünk 4-en a "Rio"-hoz, egy olyan helyre, ahol teljesen egyedül voltunk, semmi kocsizaj, semmi... Csak a dzsungel. az elején kicsit féltem belemenni a vízbe, azt gondoltam, valami nagy kígyó lehúz a víz alá, és megesz :D Van egy nagy szikla onnét ugráltam, na meg egy nagy fa, amire fel van kötözve egy olyan belengős kötél, meg van egy ilyen raftingos rész, nagy kövek - gyors víz, eszméletlen nagy hely :D

Igazából még nem eszméltem rá arra, hogy itt leszek egy évig... nem is tudom mit érzek, még talán olyan durván nem is volt honvágyam, elvagyok... de úgy is lesz :\

Na de visszakanyarodva... Voltunk tegnap (szombat) egy karneválon, az AFS-szel... váó, jó volt! Reggel 6:50-kor kint találkoztunk Lisa-val, (ő egy német csaj, itt önkénteskedik, egy árvaházban) és Raffával (ő a fogadó tesója Lisának) és indultunk 4-en el a park felé, (mert ugye a host mamám is jött). a parkban találkoztunk a többi afs-es arccal. onnét buszoztunk, ebbe a városba, aminek nem tudom a nevét. Megérkeztünk, körbe néztünk az árusok között, Ian (az USA srác) vett egy szövet labdát tele kavicsokkal, azt rugdostuk késöbb :D a városban mentünk-mentünk, egyszercsak bementünk egy házba, ott volt egy rakás AFS-es ember, ott voltunk kb. egész nap, az volt a megbeszélt pont, hogy onnan indulunk haza. az elején nem történt semmi, beszélgettünk, chips-et zabáltunk. Akkor indult be a dolog, amikor elindult a felvonulás, úgy képzeljétek el, hogy nagy tehenek által vontatott díszített szekerek között hömpölygött a sok-sok ember, a zenét az egyes városokból érkezett zenészek szolgáltatták. Ittunk kicsit, de mértékkel ám! utána pedig táncoltunk az önkéntesekkel... szóval mindent össze vetve, jól éreztük magunkat.

A hétvégén a Karib-tengernél voltunk és ha már ott voltunk a határnál, miért ne néztünk volna át Costa Ricába, szóval: Az egész úgy kezdődött, hogy csütörtök éjjel 12-kor indult a buszunk Bocasba. pihenőkkel együtt kb 11 óra volt az út, aludni nem nagyon lehetett, mert bömböltették a salsát meg a reggea-t. majd linkelek zenét... A lényeg: miután megérkeztünk, lepakoltunk, és azonnal mentünk a határhoz. Igazából semmi különös, átmentünk egy hídon és kb ugyanazt láttuk mint panamában. Nagyon különös mert az itteniek, alig hallgatnak amerikai zenéket, csak spanyol zenéket, salsa, reggeton, ilyesmi. A buszsofőr nyomatta nagyban a '80-as évekbeli salsa slágereket és erre az öreg 50-60 éves nénik elkezdték ropni rá... nagyot röhögtem :)

Második nap, ez volt szerintem a legjobb! - elmentünk Almirante nevű kisvárosba, reggel 6kor, mert onnét indult a motorcsónak Bocas-ba, kb 15 személyes csónakokkal hordják az emberek százait. az út 20 perc, vízen, aztán kiszállsz a csónakból és ott vagy egy nagy szigeten. Ahogy kimentünk a főutcára, bementünk egy étterembe, ahol intéztük a "hajókirándulásukat". Megint be egy hajóba... 1. úticél: delfin nézés, hát ez nem jött össze :D 2. búvárkodás, na az nagyon bejött nekem, lőttem is pár vízalatti fotót meg videót (a videókat majd valahogy megpróbálom megosztani). ezután kaja, csirke rízzsel + Coca Cola... Itza, Pina Colada-t ivott, megkóstoltam... rohadt jó :D ezután mentünk a Playa-ra, azaz a tengerpartra, nem volt semmi az a hely, hiába írom le, nézzétek a képeket :) Ezután megint búvárkodhattunk kicsit, olyan korallok voltak ott is, csak ámultam. Nekem személy szerint jobban tetszik a Karib-tenger.

Harmadik nap, semmi extra (a második nap után, kicsit már untam xD) úgyanígy átmentünk Isla Colon-ra és taxival elmentünk egy másik strandra, szép volt az is, láttunk tengeri csillagot, és ettünk valami tengeri halat. Különös mert, a panamaiak köretként a rizs mellett esznek még sült banánt, tisztára olyan mint a sült krumpli. Visszafelé találtunk a parton pár üres függőágyat, kicsit rossz volt, mert a hátam kissé leégett és fájt :D itt lőttem azt a profilképet. Ezen a napon jöttünk haza, mert mondtam itzának, hogy jobb lenne éjjel utazni, akkor tudunk is valamit aludni (nahát ez nem teljesen így volt...) Hozzá kell tennem hogy Bocasba eljuthass, át kell menned pár elég magas hegyen. Szerpentin. Hát az durva volt, mert vagy 100-zal száguldozott a sofőr, a vaksötétben, mert ugye a dzsungelben miért is lenne kivilágítás az úton!? Ült elöttem egy néger srác, elég sokat pofázott. vicces lehetett, mert kb mindenki röhögött rajta :D Na de azon néztem nagyot, hogy visszafelé 8 órát utaztunk, a megállókkal együtt... szóval itt valami turpisság volt, de mindegy, örültem hogy végre a "saját" ágyamban alhatok.

na majd még írok :)